Látnivalók nevezetességek

Szent Donát kápolna

Késő barokk épület, a 19. sz. elején épült. A kápolna másfél évi munka után 1829. március 29-én készült el.
Jellege: a község fölött emelkedő meredek dombon épült egyhajós, késő barokk épület.
Külső: keletre néző homlokzati tornya enyhe rizalittal tagoltan előreszökken, egyenes záródású kapuja fölött félkörös lunetta. Kétoldalt magas kosáríves szoborfülkék. A főpárkány fölött, az ívelt oromfalak közötti toronytesten fekvő téglány alakú ablak. A torony övpárkánya fölött körben négy félköríves harangablak. Fapárkányos, egyszerű, nyolcélű bádogsisak. Oldalain két-két egyenes záródású ablak, visszalépő, egyenes záródású szentélyén egy-egy hasonló. Körbefutó vakolatlábazat, tagolt ereszpárkány, nyeregtető.

Belső: kétszakaszos, szűk belső tere fölött párkányos pillértörzseken nyugvó hevederek között csehsüveg boltozatok pihennek. Belül a kápolna mennyezete boltíves. A boltozat három részre tagolódik. A mennyezeten mindhárom részen egy-egy freskó látható: Az angyali üdvözlet, Jézus imádkozik az olajfák mezején, Jézus feltámadása. 1996-ban lettek felújítva. Az oltár két oldalán Szűz Mária szüleinek szobrocskája helyezkedik el.

Stációk: 1875-ben építették, 2.5 méter magasak és 1.1 méter szélesek. 1955-ben a stációkból kivették az eredeti képeket, helyükbe Berecz Ferenc káplán fafaragványait rakták. 1975-ben a kereszteken lévő latrok szobrait ellopták, a kápolnába betörtek, a szobrokat összetörték. 1989-ben a stációkat renoválták.
A háború után az erdőgazdaság erdei fenyővel ültette be a hegyet.

A Fábián-Sebestyén kápolna

Épült a XIX. század elején. Jelenleg a község déli részén található. Egyszerű késő barokk. Oromzatos, vállköves, egyenes záródású kapujához három lépcső vezet. Zárkövében 1844-és évszám.

Fábián és Sebestyén kultuszát a német bevándorlók hozták magukkal Németországból. Kultuszuk ott még ma is él. A plébánia egy régi könyvében olvasható volt, hogy 1731-ben Friedrich Spies bíró és Martin Bonifert kérték a plébánost a falu nevében, hogy Fábián, Sebestyén napját, január 20-át nyilvánítsa faluünneppé. Ez így is lett. Az újonnan épült templom szentélyében helyet kapott a két szent. A szobraikat Stufflesser óbudai szobrász faragta fából.

A nagy pestis a falu felét elragadta. Ennek emlékére állították a fogadalmi oszlopot, Szűz Mária a földgolyón áll, és rálép a kígyó fejére. Évszám: 1767. A pestis ismétlődött. Az újabb pestisjárvány elkerülésének reményében állították fel Szent Sebestyén tiszteletére azt a kápolnát, amely 1838-ban az árvíz idején összedőlt. Ennek az árvíznek az emlékére több tábla jelzi az akkori vízszintet. Ilyen vízjelző tábla van pl. a Kossuth L. u. 63. sz. ház falán német felirattal: „vízmagasság 1838. márz. 3-án”.

A kápolnát 1844-ben építették újjá, majd 17 kg-os harangot kapott, ezt az első világháborúban hadicélra elvitték. 1930-ban új harangot kapott.

A Szent Rókus kápolna

Kápolnáink közül a Szent Rókus kápolna a legöregebb, 1800-ban már renoválták.

Jellege: a falu felső északi végén, az országút mellett, egyszerű, későbarokk építmény a XIX. század elejéről.

Külső: Homlokzatán kőkeretes, egyenes záródású ajtó, keretén faragott féloszlopok és hullámvonalas csigás vájatok. Széles, tagolt, ereszcsurgós főpárkánya ereszpárkányként fut körbe. Rézsüs peremű oromfalának mélyített tükrében plasztikus kereszt. Mélyített mezős homlokzati tornyocskáján négy, zsaluleveles, szegmentíves ablakocska. Nyolcélű, bádoggal fedett párnatagos hagymasisak. Nyeregtetején pala héj.

Belső: keresztboltozatos, négyzetes tér, fejezetes félpilléreken nyugvó, lapos kosáríves diadalív, kosáríves, boltozott záródás.

Fájdalmas Szűz kápolna

Temető kápolna

Öreg kálvária kápolna

Nepomuki Szent János szobor

A falu felső végén, a műút mellett. Rokokó. Pilléres talapzaton, aranyozott, plasztikus tajtékos díszű rokokó cartouche, benne felirat:
St IOANNES NEPOMUCENEO PN I.K.

A talapzaton álló, festett kőfigura S alakú testtartással, karingjét szél fújja, pálmaágra fektetett feszületre tekint. 1770 körül készülhetett.

Római katolikus templom

1400. december 18-án IX. Bonifác pápa a bogdányi plébániai egyháznak búcsút engedélyez, amikor is a Szent Katalinról nevezett egyházról történik említés. Az új plébánia állítólag 1721-ben keletkezett. Ekkor egy minorita rendi szerzetes volt a helység lelkipásztora. A templom 1724-ben épült újjá – úgy látszik középkori maradványokból. Erre vonatkozik az 1725. évi összeírás. Ugyanitt emlékeznek meg ugyanakkor egy elpusztult donabogdányi középkori egyházról.

Az 1744. évi canonica visitatio szerint filiái Szent László, Tótfalu, Megyer, Monostor. Az 1752. évi püspök, valamint Zichy Miklósné és gróf Bercsényi Zsuzsanna áldozatkészségéből az előző évben a templomot restaurálták. A fából készült épületet belül csinos ornamentikával látták el. Az 1764. évi visitatio szerint a templom szentélyét és sekrestyéjét Zichy Ferenc építtette, építészeti és szobrászati kiképzésére Zichy Miklósné Berényi Erzsébet 500 forintot fizetett ki, a templom hajója pedig a püspöki tizedből épült fel. 1778-ban viszont arról értesülünk, hogy Bogdány templomát Grasl Bertalan építette 1755-ben. 1805-ben az egyházlátogatás feljegyzi, hogy a templomot, amely jó anyagból van és tornya vele összeépült, restaurálják. Az 1717-es visitatio szerint Bogdány régi temetője a templom mellett van.

1764-ben főoltára Nepomuki Szent Jánosról, egyik mellékoltára a Szent Kereszt, a másik a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Hat miseruhája közül a legdíszesebbet 112 forintért és két használt fekete casuláért vásárolták. Két ezüst és egy aranyozott réz kelyhe, egy pacificaléja van. 1817-ben Szent Tekla tiszteletére szentelt negyedik oltárt is említenek. Régi Nepomuki Szent János-ereklyéjét monstrancia-szerű ereklyetartóban őrzik.

1849. június 4-én a templom is áldozatul esett a tűzvésznek, de egy év múlva ismét használható állapotban van. A helyreállítási munka végzése közben 1937. június 3-án ledőlt az oromfal. 1939-ben Fábián Gáspár műépítész tervei alapján elkezdték az új templom építését.

Jellege: Modern, épült 1939-ben.

Felszerelés: Úrmutató. Aranyozott vörösréz, ovális, párkányos magas talpán levél, szalag- és fonatsorok; vájatolt talpmezején levélgyűrűk; volutás pilaszteralakú, füzérdíszes, öntött nódusz kettős sugárkévéje előtt lantalakú, csigás- és levéldíszes ostyaház. XVI. Lajos stílű. Magyar munka, 1790 körüli. Magassága 54 cm, talpátmérete 21 cm.

Kerítés: A templomkerítés falában befalazott nyolc pillérfejezet a régi templomból. Faragott kő akantuszleveles ióncsigás fejezetek, XVIII. századi.