Tájékoztatás kutak engedélyeztetéséről
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges (vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. § (1) bekezdése).
A vízjogi engedélyezés az építésügyi hatósági eljárásokhoz hasonlóan általában kétlépcsős eljárás: létesítési (építési) és üzemeltetési (használatbavételi) engedélyezésből áll.
A korábban, engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, amennyiben a kút vízvédelmi, vízgazdálkodási, környezetvédelmi, népegészségügyi és építésügyi érdekeket nem sért. Kút megszüntetésére (eltömedékelésére) megszüntetési engedély alapján kerülhet sor.
A korábban engedély nélkül fúrt, vert vagy ásott kutakra fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet utólagosan 2023. december 31-ig bírságmentesen lehet kérelmezni.
A kútra az ingatlantulajdonosnak az üzemeltetési/fennmaradási engedélyt akkor is meg kell szereznie, ha úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja (ez alól a kút lefedése sem jelent kivételt). Amíg a kút mint vízilétesítmény létezik (nem kerül szakszerűen eltömedékelésre), addig az engedélyezési eljárást le kell folytatni.
A kút létesítésének idejétől, mélységétől, elhelyezkedésétől, felhasználási céljától függetlenül minden esetben fennmaradási engedélyt kell kérni, ha a kút engedély nélkül vagy attól eltérően létesült.
Jegyzői engedély hatálya alá tartozó kutak:
A jegyző engedélyezi olyan kút létesítését, üzemeltetését, fennmaradását és megszüntetését, amely az alábbi feltételeket együttesen teljesíti:
- a kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet
- kizárólag talajvizet és/vagy parti szűrésű vízkészletet termel (nem érint karszt-vagy rétegvizet)
- a kútból maximum 500 m3/év mennyiség kerül kitermelésre
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van
- magánszemély a kérelmező (nem gazdasági társaság, egyesület stb.)
- kizárólag házi ivóvízigény vagy háztartási vízigények kielégítését szolgálja
- nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Katasztrófavédelmi Igazgatóságokhoz tartozó vízjogi fennmaradási engedélyhez kötött kutak:
Minden olyan kút, amely esetében valamelyik feltétel, előírás az előzőekben felsoroltak közül nem teljesül, az a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság engedélyezési jogkörébe tartozik.
Ebben az esetben a vízjogi fennmaradási engedély iránti kérelmet a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (Székhely: 1081 Budapest, Dologház u. 1., Postacím: 1443 Budapest, Pf.:154., E-mail: fki.hatosag@katved.gov.hu) felé kell benyújtani, amelynek az alapja a vízjogi fennmaradási engedélyes (állapotrögzítő) terv, ezt az erre jogosult tervezőnek kell elkészíteni.
Mit jelent a háztartási vízigény?
Háztartási vízigénybe beletartozik a kert öntözés, medence feltöltés, háztartási vízhasználat, pl.: wc lehúzás, zuhanyzás, mosogatás. Tehát ha csak kert locsolásra használja a vizet, akkor is ebbe a kategóriába tartozik.
Mit jelent a házi ivóvízigény?
Emberi fogyasztás céljából a személyes szükségletek kielégítéséhez szükséges, saját célú ivóvízműből biztosított, nem gazdasági célú vízigény. Ivóvízigény esetén akkreditált laboratóriumi vízmintavétel és vízminőségi vizsgálat elvégeztetése szükséges, a kút vize iható-e.
Mit jelent a gazdasági célú vízigény?
Minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági cél nem azonos fogalom a mezőgazdasági céllal. A gazdasági célú vízigénybe bele tartozhat a locsolás, állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem saját háztartási igényt elégít ki, tehát gazdasági haszonra tesz szert.
A Nemzeti Földügyi Központ hatálya alá tartozó kutak:
Ide a mezőgazdasági öntözési célú kút tartozik. Ilyen kút előzetes bejelentést követő jóváhagyás után létesíthető, ill. a korábban fúrt kút nyilvántartásba vétele kérelmezhető, amennyiben a következő feltételek együttesen teljesülnek:
- A kút nem érint védett vagy védendő vízbázist, azaz a kutat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, továbbá a hatósági nyilvántartásban szereplő talaj vagy talajvíz szennyezéssel nem érintett területen létesítik.
- A kút talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, és az első vízzáró réteget nem éri el.
- A kúthoz kapcsolódó öntözőrendszer kizárólag a létesítő, üzemeltető művelése alatt álló területek öntözését szolgálja.
- A bejelentés jóváhagyását követően a létesítés során a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérővel felszerelte.
Mi az utólagos engedélyezés menete?
Az ásott és a fúrt kutak esetében eltérő a jogszabályban rögzített eljárás, az ásott kutaké egyszerűbb.
Az engedélyezéshez szükséges dokumentációt fúrt kút esetében szakember (vízkútfúró vagy vízmérnök) állíthatja ki.
Ásott kút engedélyezetetéséhez akkor nem szükséges szakember, ha a kút az alábbi feltételeknek megfelel:
- a kút helye nem érinthet vízbázisvédelmi védőterületet
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet
- 500 m3/év vízigénybevétel alatti
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van
- magánszemély a kérelmező
- a vízkivétel házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja és
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
A területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságnál vagy a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál lehet utánajárni, hogy a kút érint-e vízbázisvédelmi területet.
Az ásott kutak talajvizet csapolnak, így értelemszerűen nem érintenek karszt- vagy rétegvizet.
Fúrt kutak esetében átlagosan Magyarországon kb. 30 méterig lehet talajvizes a kút.
Ásott kutakra jellemző, hogy betongyűrűvel, téglával vagy terméskővel kirakott, jellemzően 70 cm-nél nagyobb átmérőjű.
Fúrt kutakra jellemző, hogy PVC csővel vagy acél csővel kibélelt min. 30 mm, max. 400 mm átmérőjű.
A szükséges formanyomtatvány az önkormányzat honlapjáról (www.dunabogdany.hu) letölthető.
Aki a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül vagy attól eltérően létesült kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.
Az engedély nélküli kutak tulajdonosaira pénzbeli bírság szabható ki. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A kút engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól. Az eljárás során felmerülő egyéb költségek, valamint a dokumentáció készítés költségei a kérelmezőt terhelik.
Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a kutak utólagos bejelentésére vonatkozó közeledő határidőre tekintettel, a kutak jövőbeli üzemeltetése és fennmaradása érdekében a minden érintett számára megnyugtató és költségkímélő megoldáson jelenleg is több minisztérium dolgozik.
Kérjük ezért kövessék figyelemmel a várható változásokkal kapcsolatos további tájékoztatásokat.
Dr. Németh József jegyző
