Dunabogdány földrajza

2013. január 16 - Kategória: Látnivalók
Dunabogdány község Pest megyében, a Szentendrei Kistérségben, a Szentendrei Duna-ág jobb partján, a 11-es főút mellett helyezkedik el.  A halmazos szerkezetű, párhuzamos keresztutcás település a Visegrádi hegység lábánál található, 35 km-re Budapesttől. A község területe külterületével együtt 25,5 km2, közigazgatásilag határos Visegrád, Pilisszentlászló, Leányfalu, Szentendre, Tahitótfalu és Kisoroszi településekkel. (Koordináták: é. sz. 47.79° k. h. 19.03°)

A terület a Visegrádi-hegység részét képezi, ennek megfelelően legnagyobb részét a miocén kori (mintegy 14,8 millió éves) dobogókői andezit formáció, illetve az ide sorolható andezit tufa és breccsa alkotja. A mélyebben fekvő területeken, a Csádri-patak medrében, és a hozzá kapcsolódó vízmosásokban, korábbi üledékes kőzetek is találhatók, melyben helyenként puhatestűek házának fosszíliáit, illetve az andezittel érintkező széleken néha ritka kontakt metamorf kőzeteket is találunk. Az alapkőzeten gyakran agyagos talajok alakultak ki. Ennek megfelelően a magasabban fekvő területek meglehetősen rossz vízháztartásúak, szárazak, a talaj sekély, nemritkán görgeteges. Nedvesebb részek csupán a Csádri-patak völgyében és a hozzá kapcsolódó vízmosásokban találhatók. A Csádri-patak völgyében a vizsgált területen két kiépített forrás (Khüllenberg- és Kossuth-forrás) is található.

A községtől délre fekvő, mintegy 279 méter magas Csódi-hegy 14,8 millió évvel ezelőtt, a miocénben jött létre. Kőzetanyaga a modernvizsgálatok alapján gránáttartalmú amfibol-dácit. Az üde kőzet szürkéskék színű, később a vízvesztés hatására megsárgul. A hegy anyagát korábban trachytként, majd andezitként sorolták be. A hegy úgynevezett lakkolit. Keletkezésekor a feltörekvő magma a felszínen lévő, idősebb kőzetrétegeket (Kiscelli agyag formáció és Kovácspataki homokkő formáció) nem tudta áttörni, hanem félgömbszerűen felemelte azokat. Ennek köszönhető a hegy kupolás felépítése. A lávatömeg cipó alakban szilárdult meg, eközben megperzselte a vele érintkező üledékes kőzeteket. Itt átalakult (kontakt metamorf) kőzetek, palák jöttek létre, melyet a hegy több pontján ma is megtalálhatunk. A hegy rövid idő, kevesebb, mint 10000 év alatt alakulhatott ki. A lehűlő kőzettömegben mind héjas (koncentrikus), mind pedig erre merőleges, sugárirányú hasadékok alakultak ki. Ezekben az áramló forróvizes oldatok hatására (hidrotermás folyamatok) különféle ásványok váltak ki, melyek közül a zeolitok és a kalcit a legfontosabb.
A vulkanizmust követően a pleisztocénben a szél és folyók hatására üledéklerakódás kezdődik, majd a 14-15 millió éves hegység vulkáni képződmények által meghatározott völgyben a Duna késő-pleisztocénben jelent meg.

Forrás:Hock Ferenc